Varsói koncentrációs tábor (Konzentrationslager Warschau)
A Főkormányzóság (Generalgouvernement) varsói körzetének (Distrikt Warschau) székhelyén, Varsóban helyezkedett el, a lerombolt gettó területén a Pawiak börtöntől nem messze (az akkori Zamenhofa, Wołyńska, Ostrowska, Gliniana, Okopowa és Gęsia utcák körzete).
Mint koncentrációs tábort formálisan 1943. augusztus 15-én indították be. Foglyai túlnyomórészt zsidók voltak. A foglyok az elpusztított gettó területét rendezték, és lebontották a határain belül fekvő épületeket. A táborban krematórium működött. A meggyilkoltak holttesteit máglyákon is égették. A tábort nem szerelték fel gázkamrákkal. A zsidó foglyokon kívül a táborba az utcai razziákon elfogott lengyeleket, a túszokat és a Pawiak foglyait irányították.
A tábor parancsnokai sorrendben Wilhelm Goecke SS-Obersturmbannführer és Nikolaus Herbet SS-Hauptsturmführer voltak.
1944. május 1-től megszűnt mint önálló koncentrációs tábor, és a majdaneki koncentrációs tábor alá rendelték munkatáborként (Arbeitslager Warschau). Parancsnoka akkor Friedrich Wilhelm Ruppert SS-Obersturmführer lett.
1944 júliusában mintegy 4 ezer foglyot a Birodalom területén található koncentrációs táborokba evakuáltak. 1944. augusztus 5-én varsói felkelők a Honi Hadsereg „Zośka” zászlóaljából felszabadították azt a 348 fogolyból álló csoportot, amelyet a németek a tábor felszámolására hagytak hátra.
A táborban mintegy 20 ezer személyt gyilkoltak meg (ez a szám magában foglalja azokat is, akiket a zárt tábori övezet területén vagy annak közelében lőttek agyon).